Miért?

Ebben a blogban a saját tapasztalataimat osztom meg Veled, aki még csak most gondolkodsz azon, hogy vajon mit csinálsz rosszul, hogyan tudnál javítani az életeden, de minden eddigi próbálkozásod kudarcot vallott. Hogy miért teszem mindezt? Azért, hogy értelmet adjak mindannak, ami velem történt. És ez az értelem a másokon való segítés. Így könnyebb elviselnem a "miért pont velem történt ez?" érzését.

Az objektív valóságot pedig Patricia Evans: Szavakkal verve című könyve szolgáltatja a saját tapasztalataimhoz. Nem bátorítalak és nem biztatlak semmire, mert minden élethelyzet más és más. Csupán segíteni szeretnék Neked, hogy felismerd azt a jelenséget, ami körülvesz, amiben élsz, és még csak nem is tudsz róla: a szóbeli bántalmazást.

2014. június 13., péntek

Mit csináltál a WC-n?

Az ürítkezés kontrollálása nem Patricia könyvében van, hanem itt, a 17. oldalon.

Emlékszem, sokat élcelődött azon, hogy a gyerekeknek mindig hasmenésük van, ha hazajönnek az apjuktól. "Biztos elkaptak valami fertőzést vagy ettek valamit." Később a lányom elmesélte, hogy a hasmenés idegi alapon jött, mert mindig attól szorongtak hazafelé, hogy mi vár rájuk itthon. Mibe fog megint belekötni. A lányom néha mondta nekem: "Hogy fogok én neki hiányozni, ha elköltözöm, nem lesz kit bántania."

Ezen kívül is minden nap be kellett számolnunk mind a hármunknak, hogy hányszor, mikor és mit csináltunk a wc-n. Ez főleg a nagylányomat zavarta, mert egyszer addig forszírozta, amíg a női dolgait is említenie kellett, pedig ezt igazán nem szerette volna megosztani a szóbeli bántalmazóval.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése