Ebben az állapotban telt el 3 év, miközben a bántalmazás lassan, de biztosan fokozódott. Ezzel egyenes arányban nőtt a kiszolgáltatottságom és az elszigetelődésem. Amikor már totális függőségbe vont, megismétlődött a jelenet, csak még durvábban. Ez vezetett végül 3 és fél hónap múlva oda, hogy kijelentette, ő ezt már nem bírja tovább, és elhagy. Én a 3 és fél hónap alatt szintén megpróbáltam mindent: teljesítettem a kéréseit, amelyek egytől-egyig arra vonatkoztak, hogy nekem és a gyerekeknek miben kéne megváltoznunk ahhoz, hogy ő jobban érezze magát. Mindig azon törtem a fejem, hogyan tudnék neki örömet szerezni. Közben pszichiáterhez kezdtem járni, és nyugtatókat szedtem, mert állandóan csak sírtam, és nem tudtam normálisan élni az életemet. De semmi nem segített.
A könyv ide vágó egyik részlete:
„Ám az áldozat minden olyan törekvése, hogy építse a párkapcsolatát, javítson a kommunikáción és egy kicsit boldogabb legyen, csak további nehézségekhez vezet:
Minél inkább megosztja reményeit és félelmeit a bántalmazóval, elfogadást és meghittséget remélve, a bántalmazó annál inkább gyengeségnek fogja tekinteni nyitottságát, magasabb rendűnek fogja érezni magát, hűvösebbé válik, és még nagyobb hatalmat érez felette.
(…)
Minél inkább próbál a bántalmazó kedvében járni, az annál inkább bagatellizálni fogja erőfeszítéseit és leszólja azokat, csak hogy fölényben lehessen és fenntarthassa uralmát.”
Mielőtt megmondta a gyerekeknek is, három napig könyörögtem neki, hogy ne menjen el. Hogy segítek neki megváltozni. De hajthatatlan volt. Azt mondta, úgy érzi, alkalmatlan mindenfajta normális emberi együttélésre, nem tudja, mit miért csinál, és úgy érzi, valami baj van az agyával. Ekkor már a birtokomban volt az a tudás, amelyet Patricia Evans: Szavakkal verve című könyvéből szereztem, és még ennek ellenére is vele akartam maradni. Elmondta a gyerekeknek, hogy elköltözik. A gyerekek felszabadultak, elmondták az édesapjuknak, a nagyszüleiknek, innen már nem volt visszaút. Én is visszanyertem a lelki erőmet, felkészültem az elkövetkezendő nehéz időszakra, és a feladatokra koncentráltam. Mindarra, amit meg kell majd oldanom egyedül. A magam és a gyerekek érdekében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése